A meditáció egyetemes, és mindenkinek az életét gazdagabbá teszi.
Hétmilliárd emberi elme zakatol pillanatról-pillanatra ezen a bolygón, és gondolatok végeláthatatlan folyamát ontja magából minden elképzelhető témában. Vannak gondolatok, amelyek úgy érzékelik a valóságot, ahogy az van. Más gondolatok csak a képzelet szüleményei. Megint mások egész egyszerűen tévesek. Kevés olyan téma létezik, amely kapcsán annyi félreértés merül fel, mint a meditáció. Ha meghalljuk a „meditáció” szót, mindenféle képek és vélemények tolulnak az elménkbe: Nekem való ez? Nem tudok órákig egy helyben ülni. Miért akarnék egyáltalán meditálni?
Itt közöljük a leggyakoribb félreértések listáját, remélve, hogy sikerül eloszlatnunk a zavart ezekkel kapcsolatban.
1. félreértés: A meditáció koncentráció
A meditáció valójában a koncentráció hiánya. Az összpontosítás képessége a meditáció egyik pozitív hozománya. Az összpontosítás erőfeszítést kíván, míg a meditáció az elme teljes ellazulását jelenti. A meditáció elengedés. Amikor ez megtörténik, az elménk mély nyugalmi állapotba kerül. Amikor az elménk ellazul, jobban tudunk összpontosítani.
2. félreértés: A meditáció vallási gyakorlat
A jóga és a meditáció ősi gyakorlatok, amelyek túllépnek minden valláson. A meditáció az összes vallással összefér. Sőt, a meditációnak megvan az a képessége, hogy egyesítsen különféle vallásokat, nemzeteket és hitrendszereket. Mint ahogy a nap mindenkire süt, a szél mindenkinek fúj, ugyanígy a meditáció mindenkinek a javára válik. „Mindenkit arra bátorítunk, bármilyen hátterű, vallású vagy kultúrájú is, hogy fogjunk össze, és meditáljunk ünneplő szívvel.” — mondja Gurudev Sri Sri Ravi Shankar.
3. félreértés: Lótusz testtartásban kell ülni a meditációhoz
Patanjali ősi indiai bölcs jógáról szóló értekezése az emberiség egyik legrészletesebb vizsgálódása az elme természetével kapcsolatban. A „Sthirasukhamasanam”, Patanjali értekezésének egyik szakasza azt tanácsolja, hogy a meditáció alatt vegyünk fel kényelmes és mozdulatlan testtartást. Ez segít abban, hogy mélyebb megtapasztalásaink legyenek a meditáció során. Ülhetünk törökülésben, széken vagy kanapén — mindegyik megfelelő. Amikor elkezdjük a meditációt, gerincünk legyen egyenes. Fejünket, nyakunkat és vállainkat pedig lazítsuk el.
4. félreértés: A meditáció öregeknek való
A meditáció egyetemes. Korcsoporttól függetlenül mindenkinek az életében pozitív változásokat hoz. Már nyolc vagy kilenc éves korban el lehet kezdeni meditálni. Mint ahogy a zuhanyozás megtisztítja a testünket, a meditáció megtisztítja az elménket.
„Mióta meditálok, nem gurulok dühbe olyan könnyen, mint korábban.” — osztja meg tapasztalatát Sandra, középiskolai tanuló. „Már néhány perc meditáció után egész nap nyugodt vagyok.” — meséli a 19 éves Karan, egy másik meditáló. „A meditáció buzgalommal és lelkesedéssel tölt el, hogy pozitív kisugárzást adjak a körülöttem élőknek.” — mondja egy 25 éves fiatal.
5. félreértés: A meditáció olyan, mintha hipnotizálnánk magunkat
A meditáció a hipnózis ellentéte. A hipnózis során nem vagyunk tudatában annak, hogy éppen min megyünk keresztül. A meditáció minden egyes pillanat tudatos megélése. A hipnózis az elménkben tárolt benyomásokon visz keresztül minket. A meditáció viszont megszabadít a múltbeli benyomásoktól, hogy az elménk friss legyen és tiszta. A hipnózis serkenti az anyagcserét; a meditáció lassítja azt. „Nem lehet könnyen hipnotizálni azokat, akik rendszeresen légzőgyakorlatokat végeznek és meditálnak” — mondja Gurudev Sri Sri Ravi Shankar.
6. félreértés: A meditáció a gondolatok ellenőrzése
A gondolatok nem akkor jönnek, amikor hívjuk őket. Csak akkor kerülünk tudatába a gondolatainknak, akikor azok már megérkeztek! A gondolatok olyanok, mint a felhők az égen. Magunktól jönnek és mennek. Ha megpróbáljuk ellenőrzésünk alá vonni a gondolatainkat, az erőfeszítést vesz igénybe, viszont a nyugodt elme kulcsa az erőfeszítés hiánya. A meditáció során nem vágyunk jó gondolatokra, és nem próbáljuk elkerülni a rossz gondolatokat sem. Egyszerűen csak megfigyeljük a gondolatokat, majd túljutunk rajtuk, és behatolunk a mély benső csend terébe.
7. félreértés: A meditáció elfutás a problémák elől
Éppen ellenkezőleg: a meditáció képessé tesz minket arra, hogy mosollyal az arcunkon nézzünk szembe a problémáinkkal. A jóga és a meditáció olyan képességeket fejlesztenek ki bennünk, amelyek segítségével nyugodtan és konstruktív módon tudjuk kezelni az élethelyzeteket. Megtanuljuk elfogadni a helyzeteket olyannak, amilyenek. Tudatosan cselekszünk ahelyett, hogy a múlton rágódnánk vagy a jövő miatt aggódnánk. A meditáció táplálja belső erőnket és önbecsülésünket. Jöhetnek kihívások, de mi mégis magabiztosan megyünk előre.
8. félreértés: Órákig kell meditálni, hogy elmélyüljük önmagunkban
Nem kell órákig ülnöd, hogy mély megtapasztalásban legyen részed a meditáció során. A lényed mély benső magjával történő összekapcsolódás egy pillanat törtrésze alatt megtörténhet. Az Élet Művészete által tanított Sahaj Samadhi meditáció elvégzése naponta kétszer (húsz perc reggel és este) elégséges ahhoz, hogy elindulj ezen a gyönyörő belső úton. Ha minden nap meditálsz, a meditációd minősége fokozatosan javulni fog.
9. félreértés: Ha meditálsz, szerzetes válik belőled
Nem kell feladnod a világi életet ahhoz, hogy meditálni tudj, és előrehaladj a spirituális fejlődés ösvényén. Sőt, ha meditálsz, jobban tudod élvezni az életet. Nyugodt és békés elmével boldogan élhetsz, és másokat is boldoggá tehetsz a családodban és a környezetedben.
10. félreértés: Csak bizonyos napszakokban, bizonyos irányokba fordulva lehet meditálni
Bármely napszak és bármely irány megfelelő a meditációhoz. Az egyetlen dolog, amire figyelnünk kell, hogy a gyomrunk ne legyen tele, különben könnyen elszundítunk meditáció helyett. Ugyanakkor ajánlatos napkelte és napnyugta idején meditálni, mert ettől nyugodtak és energikusak leszünk egész nap.
Reméljük, hogy sikerült eloszlatnunk a meditációval kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket. Bízunk benne, hogy rávilágítottunk a meditáció jótékony hatásaira, és ösztönzést adtunk ahhoz, hogy beilleszük az életünkbe a meditációt.
